


megint frenetikusan semmi sok
jajj, anyám, de rég voltam ennyire másnapos. még jó, hogy ritkán ragadtatom el magamat ilyen szintű ivásra. a csuklásrohamok a legrosszabbak (de csakazétis a szokványos útvonalon fog távozni a szervezetemből a méreganyag!). kellett nekem vodkát és fröccsöt kevernem (de legalább konzekvens voltam, és nem kevertem több italt ennél), így viszont, míg mindenki nyavalyog, hogy milyen szar volt a placebo koncert (oké, tényleg, feljöttek, lenyomták, lementek, ennyi), nekem kifejezetten tetszett, és üvölthettem együtt brian molkóval az általam ismert placebo szövegeket (nem sokat tudok fejből). gyvel kifejezetten jó volt szigetelni erre a pár órára, előtte meg összefutottam benővel, meg gasyssal, aki szokásos frenetikus formáját hozta (baszki, még életemben nem kerestem cuccot a szigeten, főleg nem nem magamnak!). a csúcs mégis a volt színpadon menő jungle/big beat őrültködés volt (nagyon pörgött a zene, és én is, közben egy orosz csajt welkámoltam magyarországon (és kiszúrtam egyből, hogy orosz!)), nagy tánc egy fél órán át, remek remixekkel, utána pedig egy kis csendes ejtőzés a cöxpon (vagy coxpön? soha nem tudom megjegyezni) kertjében, némi csájjal (nem csajjal, bakker, csÁjjal). a legjobb zenei élmény meg valami afrikai rasztafárbubus volt a világzenén, aminek csak a végére értünk oda, de volt hangulat rendesen.
szerdán is voltam, nos, robert plant leiskolázott mindenkit rendesen, és megmutatta, hogy hol van a rock atyaistene (ott a színpadon), plusz mellesleg bebizonyította, hogy egyrészt a mai rock igazán csak úgy tud életképes maradni, hogyha vegyítik némi világzenével, másrészt, hogy a whola lotta love még lassan 30 év távlatából is kegyetlen jó nóta. a therapy? vad és jókedvű volt (okés, ez írektől el is várható), a quimby meg évek óta egyik legprofibb koncertjét abszolválta a (nagy)színpadon.
nos, ennyi volt nekem a sziget 2006-ban. és nem, a radiohead nem is érdekelt.
a takarítás, portörléssel megvolt, még a hétvégén, lassan extrémsportként művelem a házimunkát. kicsit lassította a munkát az egész napos monty python-maraton a filmmúzeumon, az is igaz.
vasárnap próba volt a titokkal, nagyon jól sikerült, izgulunk a csütörtöki tőserdő-fesztivál koncertre, a v:litmus playlistbe meg felraktam egy teljesen spontán íródott számunkat, nagy baromkodásra tessék felkészülni.
nővéremék meg elutaztak, most már sajnos megint hosszú időre, úgyhogy szomorkodok emiatt.
de a zene a legjobb gyógyszer, úgyhogy jöjjön egy
mini-ajánló
a banda neve ivy, itt van az allmusicos link róluk, a lényeg: egy rock-pop formáció, két new york-i fazonnal és egy párizsból importált énekesnővel, kellemes, nyugis, helyenként kimagaslóan jó popzenével. az ajánlóban van tőlük 2 dal. a többit találjátok ki magatoknak.
a duó neve poloroid, és nincs oldaluk az allmusicon, mivel eddig összesen 3 számot adtak ki. de az a három tökéletes. a v:hash playlistben van egy illusztris példa a háromból, a másik kettő a so damn beautiful és a count on you. az énekescsaj hangjában van valami zavaróan vonzó dolog.
végül pedig egy új(abb) new order szám került be a v:coke-ba, amit már jó ideje nem update-eltem.
hát ez van most.